Férgek csoportjai, Tartalomjegyzék
Teljes szövegű keresés Férgek csoportjai Ismét egy olyan állatcsoport, amely a mai korszerű, a származástani kapcsolatok alapján rendszerező állattanban már nem szerepel.
Mivel azonban könyvünk célja a legfontosabb és leginkább szembetűnő hazai állataink bemutatása, mindenekelőtt azokat az állatokat ismertetjük, amelyekkel az ember mindennapi életében vagy a természetet járva leggyakrabban találkozik. Gyakori hazai örvényférgek a tejfehér és a gyászos planária A legegyszerűbb szervezetű férgek a laposférgek Platyhelminthes állattörzsébe tartoznak.
Mivel szervezetük nemcsak egyszerű, férgek csoportjai igen sok esetben az élősködő életmóddal összefüggő másodlagos férgek csoportjai is mutat, ezért férgek csoportjai viszonyaik, törzsfejlődési kapcsolataik eléggé homályosak.
Korszerű rendszerezésük finomságaival, vagy vitás kérdéseivel ezért itt, most nem is törődünk, hanem a gyakorlati szempontból fontos csoportok és fajok bemutatására korlátozzuk figyelmünket. A májmétely Régebben, főleg nedves, mocsaras legelőkön tartott juhokban és szarvasmarhákban gyakori volt a májmétely Fasciola hepaticaamely a máj károsításával és az epevezeték elzárásával az állatok elhullását okozza.
Férgek csoportjai is előfordulhat, ha fertőzött állat máját nem kellően átsütve fogyasztja. Ennek a fajnak a köztesgazdája a Lymnaea truncatula nevű apró mocsári csiga.
A petéből létrejövő miracidium csillós lárva ebbe az állatba hatol be, itt leegyszerűsödve ún. Benne ivartalan úton nagyszámú embrió jön létre a következő, már szabadon élő nemzedék: a farkos cercaria lárváké.
Ezek a lárvák faroknyúlványukkal a vízben szabadon úsznak, majd a vízparti növényzeten megtapadva betokozódnak.
Tartalomjegyzék Jellemzők[ szerkesztés ] A gyűrűsférgek az gyurusférgek csoportjai laposférgekből alakultak ki a kambriumi robbanás idején. Kezdetben kemény háti páncéllemezeik lehettek, ezeket azonban később elvesztették.
A legelő állatba ezek a betokozódott cercarialárvák kerülhetnek be, amelyekből a végleges gazda szervezetében kialakul az ivarérett féreg. Vannak azonban még bonyolultabb nemzedékváltakozású mételyek.
Ilyen pl. Ennek első köztesgazdája egy szárazságtűrő csigafaj Helicellaa belőle kirajzó cercariák egy második köztesgazdába: valamilyen hangyafajba kerülve ún.
Ennek hatására a hangya rágóival görcsös testtartásban fűszálra kapaszkodik, a legelő állat a fűvel együtt leharaphatja. Így kerül a metacercaria a végleges gazdaállatba, ahol ivarérett féreggé fejlődik.
A mételyfertőzések ma már nálunk eléggé ritkák, a lándzsásmételykór egyes Földközi-tenger környéki, külterjes juh- és kecsketartó vidékeken gyakori.
