Ha a rokonok paraziták

Móricz Zsigmond Rokonok című regényének értelmezése Tverdota György tanulmány, Olyan értelmezést szeretnék megfogalmazni, amely a lehetséges mértékben építve a szakirodalom felismeréseire, elkerüli az eddigi magyarázatok csapdáit, és új utakat épít a Az egyik, részigazságokat tartalmazó, voltaképpen jó szándékú torzítás a szövegnek abból az aktualizáló értelmezéséből ered, amely a regényből a mindenkori korrupcióra vonatkozó tanulságokat igyekszik levonni.

Ám a zsarátnoki panamák felidézése csak a regény felszíne. A korrupció rajza puszta eszköz az író kezében arra, hogy a mélyben rejlő problémát, amely ebből az irányból érdemi módon nem hozzáférhető az értelmezés számára, megfelelő élességgel exponálhassa, a cselekményszálakat drámai robbanáspontba gyűjthesse össze, a mű alapkérdését rivaldafénybe állíthassa.

Tartalomjegyzék

A panamák ábrázolására korlátozódó értelmezés a napi újsághírek másnapra feledhető szenzációinak szintjére süllyeszti le a Rokonok mondandóját. A másik, mindmáig érvényben tartott értelmezési stratégia, a műnek a dzsentri bírálataként történő beállítása, még így, közhelyes változatban sem nélkülöz minden alapot, és az utóbbi időben figyelemre méltó a kérdés újraértelmezése.

De ha a rokonok paraziták ettől az iránytól nem távolodunk el, unott ásításnál nem várhatunk el élénkebb reakciót a ha a rokonok paraziták olvasótól, még akkor sem, ha családfája ősiségét gondosan számon tartaná.

Pedig a címadás egyértelmű: a rokonságról kell elgondolkodnunk, természetesen úgy, hogy engedünk a regényszöveg gyöngéd, rábeszélő terelésének.

• A parazitákról általában Parazitának azokat az állatvilágba tartozó élősködőket nevezzük, amelyek táplálékuk megszerzése céljából egy másik.
• Kospeciáció – Wikipédia
• Giardia férgek és egyéb paraziták

Szilágyi Zsófiáé az érdem, hogy megnyitotta az utat az értelmezésnek eme új iránya előtt. Elég, ha csak a rokoni támogatás és másfelől a rokoni zsarolás és pumpolás néhány legkiáltóbb esetére emlékeztetek: a minden tartását elvesztett Móricz Ida és családja még az író türelmét is komoly próbára tevő követelőzésére, Móricz Sándor betörésére bátyja leányfalusi házába, amiért az író nem tett feljelentést, Károly zsarolására, aki családja kiirtásával fenyegetőzött, ha nem kap támogatást bátyjától.

Végül a különválásuk ellenére is gavallérosan kistafírozott Simonyi Mária jómódú hozzátartozóit említem, akik csődbe jutásuk után ugyancsak Móricz támogatására szorultak.

Jelenkor | Archívum | Regény a rokonságról

Szilágyi Zsófiának e nem mindennapi esetleírásokat megelőző általános megállapításai még fontosabbak gondolatmenetünk számára. Ez a heterogén élettapasztalat azonban, a maga szétágazó, majd további rojtokra és szálakra szétváló összetettségében nem közvetíthető a narráció szabályainak betartásával. Választani kell.

Vagy a kiváltságok biztosítását és megőrzését, vagy épp ellenkezőleg, az emancipáció kiharcolását szolgáló stratégia eszköze volt a szolidaritás, attól függően, hogy a közösség önvédelme, az érdekérvényesítés kollektív parancsa mit várt el a rokonság szövevényébe illeszkedő egyéntől.

Nem mindegy, hogy nyomorúságos vagy szerény körülményeiből kitörő, önépítő hősök szövetségét alapozza meg a rokoni kapcsolat, avagy az előjogok megőrzését vagy visszaszerzését szolgálja a családra, a vérségi ha a rokonok paraziták történt hivatkozás.

Az írónak vállalnia kellett az irányválasztással járó leegyszerűsítést. A tapasztalat csak ezen az áron volt kiemelhető a szűken személyes szféra többértelmű, laza körvonalú közegéből, s így válhatott művészi általánosítások kiindulópontjává. Móricz modernség melletti elkötelezettségére, kritikai alapállására vall, hogy a Rokonokban az utóbbi irányban bontakoztatta ki személyes tapasztalati anyagát.

Mint vérbeli alkotó, ezt az anyagot a korabeli Magyarország arculatát, esélyeit kedvezőtlen irányban meghatározó folyamatok ha a rokonok paraziták szolgálatába állította. Regényében olyan történetekből összeszőtt történetet kerekített ki, amellyel megvilágíthatta olvasói számára azt, ami az ország irányításának a hátterében lezajlik.

A Parazita

A legtisztább eset, amikor vérségi kötelék kapcsol össze embereket, családokat. Testvérek, unokatestvérek, másod-unokatestvérek, nagynénik, nagybácsik. A házastárs testvérei, unokatestvérei, másod-unokatestvérei, nagynénjei és nagybácsijai. A lánc itt nem szakad meg, de attól függően terjed tovább, hogy a vérségi kapcsolatot meddig tartjuk számon. Bizonyos körön túl aztán ez a reláció követhetetlenné válik, homályba vész.

Tudjuk, Ádámról és Éváról mindannyian rokonok vagyunk, de még a legterebélyesebb családfák is szűk teret fognak be, akár egy kis ország népességének egészéhez képest is. A rokonságot mesterségesen is tágítani lehet komákkal, keresztapákkal, tehát olyanokkal, paraziták összetevői nem vér szerintiek, mégis szoros, intézményi, kvázi-vérrokoni kapcsolatba kerülnek egy adott családdal.

A rokonsági háló önmagában véve semleges rendszer, de alkalmassá tehető hatalmi pozíciók megszerzésére és konzerválására. Így létrejöhet egy többé-kevésbé laza hálózat, amely alkalmas arra, hogy láncszemei egy adott társadalom privilegizált pozícióit elfoglalják és megszállás alatt tartsák; az intézményi rendhez megyeháza, városi tanács, parlament stb.

Korántsem rendkívüli, majdnem banális ténye ez a hosszú történelmi folytonosságot maguk mögött tudó nemzeteknek, országoknak, mint amilyen Magyarország is. Móricz mindezzel nagyon is tisztában volt, de azt is belátta, hogy a maga általánosságában, elvontságában ez a képlet csak ábrázolási keretként funkcionálhat. Hogy témául válassza, az írónak tovább kellett szűkítenie és el kellett mélyítenie a rokonsági rendszer elemzését.

Az ilyen rendszerekben a történelmi fordulatok, kataklizmák folytonossági hiányokat idéznek ha a rokonok paraziták. Lemondva a teljes példaanyagról, csak a legismertebb történelmi katasztrófákra vagy akár kedvező, de radikális fordulatokra emlékeztetek.

Nyilvánvalóan hatalmas törést idézett elő a rokonságtörténetben a honfoglalás és a letelepedés, az ország áttérése a keresztény hitre, a tatárjárás, a mohácsi csata, a reformáció és ellenreformáció, a Rákóczi- szabadságharcot lezáró szatmári béke stb.

Az ilyen kataklizmák után sürgető feladattá vált a rokonsági kapcsolati rendszer újjászervezése.

Regény a rokonságról

Az elpusztultak, a kegyekből kihullottak, a számkivetettek helyét újakkal kellett betölteni. Volt, akit kiközösítettek, volt, akit adoptáltak annak érdekében, hogy a privilegizált rokoni rendszer működőképes maradjon. Móricznak a regényhez vezető nagy felismerése az volt, hogy ő épp egy ilyen kataklizmának a kortársa, tanúja volt, sőt, hogy az ország sorsát alapvetően meghatározó történelmi fordulatnak egyik legfőbb mozgatóereje épp annak a rokonsági rendszernek a megrázkódtatása, amely őt magát is hálójába fonta.

Az első világháború, a két forradalom, a rájuk következő ellenforradalom, a berendezkedő keresztény ha a rokonok paraziták, az ország területe kétharmadának elveszítése a versailles-i békeszerződések nyomán óriási szakadékot teremtett jelen és múlt között. Csakhogy a múlt a maga folytonosságában is már egy hanyatlástörténet része volt. Az ország vezetésére magát hivatottnak tekintő réteg már hosszú évtizedek óta az anyagi hanyatlás folyamatát szenvedte el, és csak egyre nagyobb erőfeszítéssel tudta tartani pozícióit, illetve a végén e pozícióknak inkább a látszatát.

Az országra rázúduló történelmi katasztrófa csak a kegyelemdöfést adta meg ennek a valaha virágzó osztálynak. A társadalmi-politikai pozíciók elveszítésével az osztályt összetartó informális kohézió, a rokonsági rendszer is szétzilálódott.

A jobboldali fordulat a csonka országban lehetőséget biztosított ennek a romjaiban heverő rétegnek ahhoz, hogy korábbi pozícióját, legalább részben, visszaszerezze, s szerepét az ország irányításában továbbra is biztosítsa.

Ennek érdekében azonban önmaga újjászervezésére volt szüksége. Odüsszeiánknak ezen a pontján érkeztünk ha a rokonok paraziták a Rokonok témájához, a mélyben ha a rokonok paraziták problémához: a régi uralkodó osztály reorganizációjához. Móricz hallatlan tisztánlátással ítélte meg ezt a folyamatot.

Navigációs menü

Tévedhetetlen biztonsággal választotta ki azt a ha a rokonok paraziták, amelynek ábrázolása alkalmas a reorganizáció művészileg adekvát megragadására. Ez pedig a rokonság. A rokonság ugyanis nemcsak vérségi kapcsolat, hanem társadalmi intézmény is.

Ősrégi tapasztalat, hogy választás kérdése az, hogy kivel szemben viselkedem rokonként, és kivel bánok úgy, mint akár halálos ellenségemmel. Káin és Ábel óta tudjuk, hogy testvér a testvért is lebunkózza, ha érdeke ezt kívánja, vagy a hiúsága erre bujtogatja.

Thébai kapuinál két testvér, Eteoklész és Polüneikész gyilkolták le egymást.

Egyikük védte, másikuk támadta a várost. Toldi György és Toldi Miklós sem kímélik egymást Arany művében. Baradlay Ödön és Richárd pedig Buda ostrománál vívnak testvéri párbajt. Efféle anomáliák a szülő-gyermek kapcsolatban is kimutathatók. Hát még mekkora mozgástér nyílt meg a konfliktusok kirobbanása számára olyan személyek között, akik a rokonsági láncban nagyobb távolságban álltak egymástól. Gondoljunk a híres birtokperekre, amelyek generációkon átnyúlhattak.

Gondoljunk a királyi dinasztiákon belül folyó véres leszámolásokra. Így hát a rokonság nem spontánul adódik, hanem teremtik, termelik és fenn is tartják azok és úgy, akiknek és ahogyan érdekükben áll, és ha kell, fel is számolják ezt a köteléket.

A vérségi kapocs társadalmi intézménnyé transzformálása tette lehetővé Móricz számára, hogy a rokonság problémáit az egyenlőtlenségi reláció keretébe helyezze. A rokonság eredeti rendeltetését tekintve egyenlőségi vagy legalábbis egyenlősítő kapcsolat. Akivel rokonságban vagyok, ahhoz familiáris módon, mint velem egyenrangúhoz fordulok, vagy valamiféle patriarchális tisztelettel viszonyulok hozzá, ha az illető idősebb nálam, vagy megbecsültebb társadalmi állású, és a rokon részéről ennek a rokonérzésnek a viszonzását várom el.

A rokonság közelebb hozza az azt alkotó láncszemeket. A rokonok azonban a társadalmi ranglétra nagyon különböző fokain helyezkedhetnek el. Szegénység és gazdagság, rangbeli fölérendeltség és alárendeltség helyzeteit foglalják el, s a közösség rendjét szabályozó ha a rokonok paraziták elv feszültségbe kerül egymással.

A petefészek ciszta parazita

A rokonságtudat őrzéséhez is másfajta motivációval bír a gazdag rokon, mint a szegény. Ez hajlamos megfeledkezni amarról, a rangban magasan álló lenézi a rangban alacsonyabb állásút.

A lelki parazita sem haragból szívja el az életerőt áldozatától, hanem azért, mert rossz mintát követett és nem sikerült kialakítania a felnőtt, játszmamentes, kölcsönös kapcsolódás modelljét. Sárvári György pszichológus, coach írása a digitalhungary. A parazita olyan élősködő organizmus, amelyik egy másik élőlényből él és fejlődik.

A szegény és az alrendű rokon gondosan számon tartja a vérségi köteléket. Érdekében áll ezt tenni, mert a rokoni kapcsolat lehetőséget biztosíthat számára az előnyszerzésre, míg a jó pozíciójú rokon érdeke a fölösleges, teherré vált, esetleg szégyellni való hozzátartozók leépítése, letagadása. Móricznak módjában állt számos példán megfigyelni és saját családja körében átélni, hogy a történelmi osztály lassú hanyatlásának évtizedei és az ezt a folyamatot betetőző kataklizma óriási egyenlőtlenségeket vitt bele a privilegizált rétegek rokonsági rendszerébe.

Teljes tisztító meditáció 2020 (parazita lelkektől való megszabadulás)

S arti helminth kapcsok gyakran nem állták ki a szakítópróbát. Az osztályhoz tartozó igen nagy tömegek deklasszálódtak, elveszítették vagyonukat, erőforrásaik elapadtak, egyre szűkülő mértékben tudták ezt a társadalmi életben, az intézményrendszerben betöltött pozíciókkal pótolni. Ennek megfelelően gyakran erkölcsileg és szellemileg is bekövetkezett a hanyatlásuk. A dzsentrisedés folyamatai már az —es szabadságharc bukása után nagy lendületet vettek.

Az —es forradalmak által okozott legnagyobb sokk alighanem az lehetett, hogy ha a rokonok paraziták idegen eredetűként az ország irányításából kizárni kívánt polgárok, majd pedig a Tanácsköztársaság hónapjai alatt a páriaként kezelt prolik bátorkodtak nyíltan kétségbe vonni a volt nemesség előjogait a közügyek intézésében. A trianoni béke következtében az államalkotásra képtelennek vélt szomszéd országokba került magyar úri osztályok egyszerűen elveszítették korábbi privilégiumaikat, és a partvonalról nézték, hogyan rendezkednek be gazdaként a megvetett egykori nemzeti kisebbségiek.

Pozíciójuk megőrzésére akkor maradt némi reményük, ha az anyaországbeli rokonok segítségével a felszínen tartották magukat. Az óhazában a történelmi osztály egy hányada nyeregben tudott maradni, s a forradalmak bukása után vissza tudta szerezni korábbi pozícióját.

Petefészek-ciszta és paraziták - Szövődmények a Trichomonas-szal - Petesejt-ciszták és paraziták

Az így megkapaszkodottak egyre inkább felmondták a szolidaritást a bármi okból vesztes helyzetbe került famíliával, egyre hajlamosabbakká váltak elszakítani a rokoni szálakat, amelyek őket a deklasszált réteggel összefűzték. Ebben a helyzetben ment végbe az uralkodó osztály reorganizációja.

Miután visszakapták a politikai hatalmat, villámgyorsan alkalmassá kellett tenni magukat a vezetésre. A reorganizáció számtana azonban egy, a korábbihoz mérten csökkenő végösszeggel számolhatott. A feltételek a relatív nyertesek számára is rendkívüli mértékben rosszabbakká váltak a korábbi bőséghez képest. A gondtalan jólét forrásai végképp kiapadtak. Az új privilégiumok a korábbiakhoz képest sokkal szűkebb kör számára biztosították a megfelelő szintű fennmaradást. A reorganizációt sanyarú történelmi körülmények között lehetett csak végrehajtani.

Ez a sanyarú, mínuszos győzelem a ha a rokonok paraziták mindannak, ami a regényben a szemünk elé tárul. A levezetett előfeltételek rétegeit az író, miután ha a rokonok paraziták, kiradírozta, az explicit történetek láthatatlan alapjává süllyesztette le.

Ha a rokonok paraziták, Kospeciáció

Ha a rokonok paraziták volt más dolga, mint hogy megtalálja a legmegfelelőbb hősöket, helyzeteket, s a sanyarú reorganizációt történetté kerekítse. A Rokonok könyörtelenül levizsgáztatta a történelmi középosztályt, amely arra kényszerült, hogy kímélet nélkül lehagyja a deklasszáltakat, sorsukra bízza azokat, akik nem bírtak megkapaszkodni. Mindezt nem azért tették, mert eleve szívtelenek voltak, hanem azért, nehogy a deklasszálódás örvénye őket is ha a rokonok paraziták.

A rokoni szolidaritást felülírta az új törvény: Mindenki annyit ér, amennyije van.

Akinek a kerekférgek kétrétegű testszerkezettel rendelkeznek sincs, az annyit is ér. Móricz saját személyes életében, családi, rokoni közelségből kísérhette figyelemmel ezt a szorongást keltően kínos folyamatot.

De nézzünk csak körül abban a világban, amely bennünket napjainkban körülvesz.

Nem látunk-e el máig arról a kilátópontról, amelyet az író az as évek elején épített ki kortárs olvasói számára? Vajon nem tapasztaljuk-e meg azt az élményt, hogy kevés a hely a tetőn, s aki lemorzsolódik, annak pályáját jobb nem követni a szemünkkel, mert aki belenéz az örvénybe, arra az örvény visszanéz? Anélkül, hogy világosan megértettük volna, vajon nem ez az ijesztő hasonlóság tette számunkra ismerőssé a Rokonok világát?

Persze, megváltoztatva a megváltoztatandókat.