Gömbölyű bogarak

A rendszertanilag a kecskefélékhez tartozó, megjelenésében inkább kis termetű szarvasmarhára emlékeztető takint óta tartja az állatpark.
Az eddig egy ivarérett hímből, két ivarérett nőstényből és két borjúból álló csordában - két hónap eltéréssel - két utód is született - közölte Révészné Petró Zsuzsa osztályvezető-szóvivő csütörtökön az MTI-vel. Az állatkertekben igazi gömbölyű bogarak számító takinokból a világon mindössze négyszáz egyed látható mesterséges körülmények között.
A rovarok világa
A ben Németországból érkezett bika az Európai Fajmegőrzési Program keretében került a parkba, őt követték ben nőivarú társai, ben mindkét nősténynek született borja. A nemrég született takin féltestvérek nap vemhesség után jöttek világra, pár órával születésük után már lábra is álltak.
A kis bikákat anyjuk naponta többször szoptatja, egészen kilenc hónapos korukig. A külső jegyek és az elterjedési területek alapján a takinoknak négy alfaját - aranyszőrű, bhutáni, szecsuáni és mishmi - különítik el.
Az ivarérett állatokat nagy fej jellemzi, különösen meghatározó fejükön a kissé ívelt orrhát. A hideg ellen vastag bundájuk védi meg őket, különleges orruk pedig előmelegíti a belélegzendő levegőt. Mindkét ivar visel szarvat, de a bikák erőteljesebb testfelépítésűek, testtömegük akár a kilogrammot is elérheti.
Táplálékuk különféle növényekből áll, a fás szárú növények magasabban lévő hajtásait két lábra ágaskodva érik el. Gömbölyű bogarak természetben a Himalája keleti vidékén, csordákban élnek, amelyek zömmel nőstényekből és ivaréretlen hímekből állnak, a felnőtt bikák többnyire magányos életmódot folytatnak.
Mindig ugyanazon az útvonalon járnak a pihenő- ivó- és táplálkozóhelyek között, így idővel ösvényeket taposnak ki maguknak. Mivel természetes élőhelyeiken állományuk folyamatosan csökken az orvvadászat és az erdőirtások miatt, a Természetvédelmi Világszövetség sebezhetőként tartja számon, az Európai Állatkertek Szövetsége pedig fajmegőrzési tenyészprogram keretében szaporítja a ritka állatokat.