Patogén parazita
Agro-ökológia
Az orvosi mikrobiológia határozott fokozati különbséget tesz az élosködo parazita és kórokozó patogén fajok között, tehát lehet parazita egy mikroorganizmus, de nem vált ki kóros elváltozást.
A növényvilág sokszínuségét bizonyítja, hogy a baktériumok, vírusok és a gombák között is találunk növényi parazitákat pantogéneket. Legnagyobb jelentoségük a gombáknak van, tekintve változatos fejlodésüket és számukat. Kevésbé jelentosek a baktériumok és a vírusok.
Paraziták Az embert életében sokféle betegség fenyegeti. Ezek egy része a szervezet működési zavarainak tulajdonítható, többségük azonban külső hatásokra következik be.
A vírusos növényi megbetegedések száma nagyobb, mint a bakteriális megbetegedéseké. A baktériumos megbetegedéseket a kiváltott hatás szempontjából négy csoportra osztjuk fel: Nedves rothadás Tumoros megbetegedés Lokális léziók, foltosság Nedves rothadás következtében a kiváltó baktériumok extracelluláris enzimjeikkel kioldják a megtámadott növény sejtjeit összetartó pektinállományt, ennek következtében patogén parazita növényi sejthalmaz keletkezik.
A patogén parazita sejtekben megtelepednek a szaprofita baktériumok és gombák is.
A fehérjebomlással ammónia szabadul fel, mely a még éppen maradt szomszédos sejteket tovább károsítja. A rothadó növényt jellemzi a kellemetlen szag. A szag azonban nem a kórfolyamatot kiváltó tevékenység követeztében jön létre. A paraziták önmaguktól elmúlnak ha úgy derítették ki, hogy a kórfolyamatot kiváltó baktériumokkal izoláltan fertoztek, és ekkor a szag nem volt észlelheto.
Élelmiszer-mikrobiológia
A szag másodlagos fertozésbol ered, azonban mivel a természetben nincsen izolált állapot, így hozzá tartozik a kórfolyamathoz.
A vezeto edénynyalábok megbetegedése úgy következik be, hogy patogén parazita kórokozó baktériumfajok behatolnak, ott elszaporodnak, és a szaporodásuk következtében elzárják a nedvkeringést. A megtámadott növény nedvkeringésének elzárása a növény kipusztulásához vezet.
A növény merisztéma-szövetébe behatolt baktériumok tumoros megbetegedést okoznak. Sejtnövekedési anyagot termelnek, aminek hatására képzodik patogén parazita daganatos vagy tumoros elváltozás. Az elváltozás mérete a növény fogékonyságától illetve a kórokozóktól függ.
Számos kísérletet végeztek annak kiderítésére, hogy a növényi illetve állati tumor között van-e bármiféle kapcsolat, azonban az állati, emberi tumor létrejöttét sokkal bonyolultabb körülmények eredményezik. A növényen a baktérium behatolási helyén bizonyos lokális lézió, foltosság alakul ki, pl.
Amoebic máj tályog: miért fordul elő és hogyan kell kezelni - Termékek
A bakteriális és vírusos növényi megbetegedésekért a leggyakrabban a rovarok tehetok felelossé. Általában mechanikailag terjesztik a fertozo baktériumot és vírust azáltal, hogy rágószerveikkel roncsolják a növényt. Épp növények is fertozodhetnek, a talajvíz által. A talajban lévo fertozött víz a növény gyökerein szívódik fel.
- Galandféreg cestodes
- Pi'dame uno.
- Он знал, что этого времени у него .
A víz patogén parazita egy másik gyakori hordozó a szél, amely foleg bakteriális fertozések terjesztésében jelentos, vírusok terjesztojeként kevésbé gyakori.
A vírusok akár a pollennel is terjedhetnek. A növény megroncsolt felületén megjelenhetnek gombás fertozések.
- Patogenitás – Wikipédia
- - Помните, я сказала, что на Нагасаки сбросили плутониевую бомбу.
- Penicillin trichomonas
- В этот момент Сьюзан поймала себя на том, что готова взвалить на Хейла вину за все свои неприятности.
A gombás megbetegedések elofordulásának lehetosége a növény legyengülésével, elöregedésével egyenes arányban megnövekedhetnek. A parazita jellegu gombák sok esetben az egészséges növényt támadják meg.
Giardia felnőtteknél - tünetek, diagnózis és kezelés - Cirrózis - Az emberre patogén protozoánok.
A támadás a sztómán, epidermiszen, virágzaton, és gyökérzeten egyaránt eloforduló, gyakori jelenség. Két fo típust különböztethetünk meg: ekto- és endoparazitákat.
A két fo típus között sok átmenetet ismerünk. A lisztharmat-félék tipikus endoparaziták, melyek a növényeken élnek és a kutikulán keresztül bocsátják be a növénybe a hausztóriumaikat.
Milyen veszélyei vannak a patogén flórának – baktériumoknak, vírusoknak, gombáknak, férgeknek?
Az endoparaziták a növények itercellurális járataiban élnek, és innen bocsátják hausztóriumaikat a sejtekbe. A galandféreg okai élosködo gombák legnagyobb része endoparazita. A gombák parazitizmusának két szélsoséges fokozatát ismerjük. Megkülönböztetünk alkalmi parazitákat, valamint a szigorú, vagy obligát élosködoket.
Pleofág parazitának nevezzük, azokat az élosködoket, melyek nem válogatnak a növények között. Variációs statisztikával lehet kiértékelni, hogy egy gombafaj a pleofág parazitáktól eltéroen differenciáltságot mutat-e a különbözo növények megtámadásában.
A mikrobák spontán mutációja miatt gyakran olyan újabb változatok alakulnak ki, amelyek az addig rezisztens fajokat is megtámadják. További fokozatot patogén parazita a gazdanövény változásával, vagy gazdacserével járó parazitizmus.
Ez a közzétett változatellenőrizve :
A legismertebb a rozsdagombák közé tartozó fekete rozsda Puccinia graminis parazitizmusa. A fekete rozsdagombának a talajban áttelelt spórája tavasszal a diploid teleutospórából kicsírázva redukciós osztódás után létrehozza a bazidiospórkat, amelyek a szél útján a sóskaborbolya levelei felso részére jutva kicsíráznak.
A fertozés után piknidium-forma keletkezik, és létrehozza a piknokodiumokat. A piknokodiumok ellentétes jellegu negatív hifákkal egyesülnek. Az ezekbol létrejött aecidium az egysejtu, de kétmagú dikarionta aecidiospórát hozza létre. A fekete rozsdagomba ebben az életciklusban gazdacserét hajt végre.
Az aecidiospórák már nem a sóskaborbolyát támadják meg, hanem a búzát. A búzán kifejlodo uredotelep és az általa létrehozott spóra ismételten fertozi a gabonaféléket. Az uredotelepek a mérsékelt övben osszel tartós, ellenálló teleutospórát hoznak létre. A feketerozsda strukturális átalakulása lehet az ok, amiért gazdacserét hajt végre.
A ciklusos parazitizmus képezi a parazitizmus legmagasabb fokát. Ezek a gombatípusok télen a növény áttelelo részén fennmaradnak, tavasszal elszaporodnak, aztán spórát termelve fertozik a növény más részeit. Ilyen fertozési menete van például a Phytophthora infestansnak, a burgonyavészt patogén parazita parazita gombának. A fertozést a sporangiumok, illetve zoospórák viszik át a beteg lombrészekrol patogén parazita egészséges gumókra.
A gumók megfertozésével képes átvészelni a téli idoszakot. Tavasszal az áttelelt micélium a gumó felületén sporidiumot termel, ahonnan a szél vagy a víz segítségével jut a levélzetre és kezdi meg újbóli ciklusos fertozését.
Navigációs menü
A növények fejlodésük során képesek voltak kialakítani a sajátságos védekezési rendszerüket. Például a burgonya úgy védekezik a burgonyavarasodást kiváltó sugárgomba Streptomyces scabies ellen, hogy paraszövetet fejleszt. Ezen felül a növények képesek fungicid vagy baktericid növényi mérgeket eloállítani. Ezek a vegyi anyagok gátolják a mikroszervezetek behatolását a növényi szervezetbe.
Virulencia – Wikipédia
Azonban nem ismerünk a növényvilágban a növényeknél magasabb rendu élo szervezetnél ismert immunizálási mechanizmus. Patogén gombák illetve baktériumok ellen nem csak természetes védekezési mechanizmusokkal léphet fel sikeresen a növény.
Ellenálló fajokat keresztezéssel is létre lehet hozni. Habár nem mikróba, jelentosége miatt említést kell tenni a parazita, filoxéra rovarról Viteus vitifoliaeamely egy talajban lakó törpetetu.
Ezután terjedt el az amerikai rezisztens alanyfajtákra történo oltás.
